Az út a pilisszentkereszti római katolikus templomtól indul, 11 állomáson át tart és Pilisszentkeresztre tér vissza. Az utat egyben is bejárhatod, azonban lehetőség van arra is, hogy kisebb körsétákra bontsd. Ezekhez javasolt kiindulás: Pilisszentkereszt, Kesztölc, Klastrompuszta, illetve Pilisszentlélek, mert ezek a települések megközelíthetők autóval és tömegközlekedéssel is.
Átlagosan 1–4 km-enként találhatók pontok, megállók, amelyeknél a kódot beütve meghallgathatod az elmélkedést és az elgondolkodást segítő kérdéseket. De ezeket megtalálhatod a palosut.hu honlapon is, ahonnan valamennyi hanganyag, illetve a szöveges tartalom is letölthető, így ezeket magaddal viheted az utadra. Többségében a helyszíneken is lesz lehetőséged az interneten keresztül hozzájutni a megfelelő fájlokhoz, illetve a honlapon keresztül meghallgatni az állomás üzenetét. A zarándoklatot applikáció segítségével is járhatod, így az offline tartalom nemcsak a honlapról letölthető formában, hanem egy alkalmazás támogatásával is biztonsággal kíséri utadat, ott, ahol rendelkezésre áll online navigáció is.
Az utat – igény szerint – vezetőfüzettel is járhatod. A füzetben a térképes megjelenítés, valamint az elmélkedések szöveges megjelenítése mellett – nyolc állomásunkhoz kapcsolódva – átsatírozható kódokat is találsz, amelyek részei egy jelvényszerző túramozgalomnak.
A játékról, az applikációról és a vezetőfüzetről további információkat, hasznos tanácsokat és térképet is találhatsz weboldalunkon.

A középkorban Magyarországon, ahogy Európa más területein is, felvirágzott a remeteélet. Elsősorban férfiak, ritkábban nők voltak, akik elvonultak egy-egy magányos helyre, hegyek közé, erdők mélyére. Rendkívül egyszerű körülmények között éltek, barlangokban vagy egyszerű kunyhókban, amelyek csak a legkisebb igényeket elégítették ki. Mindennapjaikat az imádság és a fizikai munka töltötte ki, mint a favágás, a kosárfonás. Amiket készítettek, azokat időről időre eladták a városokban, így meg tudták venni azokat a dolgokat, amelyekre az életükhöz mindenképpen szükségük volt. Idejük jelentős részét az imádság töltötte ki, sokszor még a munka közben is. Motivációjuk nem a világ, a társadalom iránti megvetés volt, hanem az Istennel való mélyebb kapcsolat keresése és életük neki szentelése.
A pálos szerzetesrend 1250 körül kezdett megszerveződni Magyarországon (a Pilisben és az ország más tájain élő) remetékből, akiket Esztergomi Boldog Özséb gyűjtött össze és szervezett közösséggé. Ez az egyetlen, ma is létező magyar alapítású férfi szerzetesrend. A rend élete és története szorosan összefonódott a magyarsággal és a nemzetért érzett felelősséggel. A magyar talajból sarjadó közösség lelkisége pedig összekapcsolódik a magyarság lelki, szellemi alkatával és hivatásával: az elmélyült, misztikus istenkapcsolatot kereső lelkülettel, a külső és belső szabadságért küzdő, harcoló vagy szenvedő nép lelkületével.
A rend ma is él és aktív Magyarországon és Erdélyben.
2020-ban, Boldog Özséb halálának 750. évfordulójához kapcsolódóan született meg a gondolat, hogy elindítsuk ezt az utat, mely rólunk, magyarokról és az egyetlen magyar alapítású férfi rendről szól. Az út hossza 24 km. Érinteni fogja a pálos rend számos szent helyét, mint Klastrompusztát és a festői szépségű pilisszentléleki kolostort. A Pálosok útja gondolatait szerzetesek és a barátaik fogalmazták meg. Szeretnénk megosztani mindenkivel a lelki kincseket, amelyek nemcsak szerzeteseknek szólnak, hanem mindannyiunk közös kincsei lehetnek.