Ez a Pilisi pálos utak egyike, a Szeretet útja.
Az út a pálos rend kolostorait, történelmi és kulturális emlékeit, máig élő hagyományvilágát mutatja be, közelebb hozva a szerzetesi élet lelkiségét – a fehér barátok nyomában – egy lelki ösvényen át.
Hívunk, hogy kapcsolódj be – akár csak most erre az állomásra vagy egy szakaszra! Az utat több részletben is lehet teljesíteni, a két rövidebb kör 16 és 18 km. A teljes út 27 km hosszú.
Felemelkedve a Dunakanyar fölé, Visegrád történelmi forrásánál, mai turisztikai központjában vagyunk. Állomásunk – innen elszólítva minket – az erdő szélére hív, hogy egy természeti értékekkel szegélyezett szeretetteljes lelki utazásra hívjon.
Isten szeretetéről volt szó az út előző állomásán. Most pedig tekintsünk arra, hogy az ember mély vágya nemcsak az, hogy szeretve legyen, hanem hogy ő maga is szeressen, igazságos legyen, egyszóval jó legyen. Az ember nem csak passzív módon akar részesülni a szeretetben, jóságban, hanem maga is ilyen akar lenni.
Amikor a történelem során valakit igazságtalanul elítéltek, a bírák általában lefolytattak egy koncepciós pert, hogy az igazságtalan ítéletet így igazságosnak, önmagukat pedig jónak és igazságosnak tüntessék fel, így könnyítve a lelkiismeretükön. Pedig megtehették volna, hogy különösebb procedúra nélkül öljék meg az illetőt, hiszen hatalmukban volt, de szükségét érezték, hogy cselekedetüket megmagyarázzák, igazolják, akár még önmaguk előtt is. Miért? Mert az ember nem tud igazán lemondani az igazságról és a jóságról. Ha szembe is megy vele, akkor is megpróbálja igazolni, megmagyarázni azt.
Nem arra vágyunk, hogy olyanok legyünk, mint a patakban lévő kövek, amelyekre ráömlik ugyan a víz, de belül mégis szárazak maradnak, hanem arra vágyunk, hogy olyanok legyünk, mint a patakba merített szivacs, ami magába fogadja a vizet, és aztán kiemelve, vizet áraszt magából. Ugyanígy: nem ad megelégedettséget az, ha csak ránk ömlik a szeretet (embertársaink vagy Isten részéről), s a mi szívünkben pedig nincs jelen. Arra van szükségünk, hogy a szeretet belülről járjon át, hogy a részünkké váljon, s így mi magunk is szeretetté váljunk.
Tehát:
Vágyunk szeretni, nem csak szeretve lenni.
Vágyunk jók lenni, nem csak jóban részesülni.
Vágyunk az igazság szerint cselekedni, élni, nem csak igazságos bánásban részesülni.
A következő szakaszon a szentírási idézet vagy valamelyik kérdés segíthet elmélyíteni az elhangzottakat:
Jézus Krisztustól János evangéliuma jegyzi fel az alábbi mondást: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23)
